Depeche Mode

Már 30 éve tart a szerelem. Elején intenzíven, ahogy kell, aztán az idő múlásával megfakulva, de még mindig kitartva mellettük. Időnkét újra fellángol a kezdeti mindent söprő érzelem. Így vagyok ezzel mostanában megint. Ismét itt voltak és én is ott voltam. Kicsit (nagyon?) megöregedtünk, ők is, én is. De ahogy megszólaltak az első taktusok a hátam, karom ismét libabőrös lett, elöntött a szenvedély. Rég éreztem már ezt. Énekeltem, táncoltam, ugráltam, mint kamasz koromban. Ismét nagyon nagy élmény volt és örülök, hogy most sem hagytam ki. Zseniális koncertet adtak ismét, a lendulat, a vagányság még mindig bennük van.

A koncert előtt szervezkedés volt, hogy a never lett mi down again szám alatt fehér kesztyűs integetés legyen, sajnos erről én nem tudtam, de szuper érzés volt azaz összefogás. 

Egy csodálatos gesztus volt az együttes részéről, hogy elénekelték David Bowie emlékére a Heroes című számát. Sírtam, mert Bowiet is nagyon szerettem és magával ragadott ez a szám(is).

Ma még a koncert hatása alatt voltam, ezért nézegettem youtube-on mások által feltöltött videókat. Megtaláltam köztük a 1993-as koncert felvételét, ez volt az első koncertjük, ahol ott voltam. A dátum 1993.07.27 , egy évvel később ezen a napon született meg Bence. Milyen érdekes, hogy bizonyos dátumok milyen fontos szerepet játszanak egy ember életében. Július 27 több szempontból is fontos dátum, Bence születése, Lilien névnapja és ezen felül még sok esemény kötődik ehhez a dátumhoz.