DIY karácsony

Az idén úgy döntöttünk , hogy sok ajándékot sk készítünk el. Ebben Fanni és Lilcsi is egyetértett és boldogan részt is vett.

Mivel az ajándékok nagy része már az ajándékozottnál van, így felkerülhet ide a blogba is mi készült nálunk.

Az első ötlet a a házi készítésű fürdőgolyó volt, majd hozzá jött a Házi készítésű forrócsoki por.

Mindkettő egyik vasárnap délután készítettünk el, miközben mézeskalácsot sütöttünk. Mindkét lány kivette a részét a munkából, de a mézeskalácsnál Fanni volt a főügyes. Azért is, mert a kitalálták, hogy a balettnövendékei  is mézeskalácsot fognak kapni.

Így sütöttünk 150 db kisebb-nagyobb mézeskalácsot.

Eközben készültek a forrócsoki porok, csak részben követtük a neten fellelhető recepteket, mert közben kóstolgattunk és aszerint alakítottuk a receptet. Négy üveggel csináltunk. Kettőt elvitt Fanni és kettőt pedig Lilcsi Tanító nénijei kaptak. A fürdőgolyó nem golyó formájú lett, hanem rózsa. Ebből az első 2-3 db lett igazán jó, mert az szépen összeállt, a következőkbe már kevesebb kókusz olaj került, azok már kicsit morzsálódósabbak lettek.

Scrapbook Budapest klub

Ismét kiléptem a komfortzónámból és jelentkeztem egy scrapbookos klubba. Nem szeretek ilyen helyekre járni, kicsit kényelmetlenül érzem magam idegenek között. Azért annyi könnyítés volt, hogy 3 embert azért ismertem, valószínű ezért is mertem elmenni.

A színek volt a téma és ehhez kellett vinni ecsetet, különféle festékeket és egy fekete-fehér képet.

A scrapbookon belül és kívül is számomra teljesen idegen terület a festés, suliban sem voltam túl jó benne és azóta sem sűrűn gyakoroltam a művészet ezen ágát. Talán még az ősidőkben próbálkoztam üvegfestéssel, de az sem jött be nagyon. Így a számomra egy teljesen idegen területtel ismerkedtem meg a klubban. Természetesen ennek megfelelően jó cuccaim sem voltak, főleg jó ecsetek hiányoztak.

De azért próbálkoztam és a végeredmény, amit már itthon fejeztem be a következő 12x12-es oldal lett. Az egyik kedvenc képemet dolgoztam fel magamról ( összesen van 3, azok is még Krisztus előtt 100-ból valók) .

Malabrigo mellény készült

Már legalább egy hónapja elkészültem Burger Erika Malabrigo mellényével, amit ismét a Gombolyag magazinnak teszteltem.

Én a  Lana Gatto sueprsoft  fonalát választottam. A tesztkötést nem adta ki pontosan, viszont Erika szerint nyúlós a fonal, így nekiálltam. A minta nagyon jó volt, érthető, haladós, pedig alapvetően nem szeretek csavart mintát kötni. De ismét tanultam valami új dolgot és ezért szeretem ezeket a teszt kötéseket.

Amikor elkészült a mellény kicsinek bizonyult, viszont blokkolás után tényleg megnyúlt és így pont jó lett. amit viszont sajnálok, hogy az úját nem rugalmasan láncoltam le, mert ott egy kicsit szoros.

A kép borzalmas és béna pulcsira próbáltam fel, de jobb még nem született.

Akkor és most 3

A korábbi bejegyzéseimben jeleztem, hogy készülni fog egy "Akkor és Most" 3 is. Az akkor és most sorozatban a gyerkőceim kis kori és mostani képét örökítettem meg. Bence lapja ígérkezett a legnehezebbnek, de végül nem is volt annyira nehéz. Az tény, hogy némi segítséget igénybe vettem a scrapes csajszik személyében.

Természetesen ehhez az oldalhoz már bőven használtam a Silhouette Cameo gépemet is. Például a toll kivágatok azzal készültek. Még a képen nem látszik, de a 2016-os feliratot is a géppel vágattam ki. Egyre jobban szeretem és használom ezt a csodamasinát, pedig még közel sem tapasztaltam ki, hogy mikre képes. Eddig nem sok 12"x 12"-es oldalt csináltam még, ,mert mint kiderült erre sokkal nehezebb dolgozni, mint egy minialbum oldalra. Azt hiszem ezzel az oldallal vagyok a legelégedettebb.

Felkerült a helyére a többi közé

Campfellow-2016

Campfellow egy tábor, ami így 40 felett kicsit érdekes hétvégi elfoglaltság.

Ami engem a táborozásra rávett az nem más, mint a scrapbook. A régi-új szerelem.

Csinálgattam oldalakat, albumokat, de éreztem, hogy egy kis szakszerű segítség és esetleg új technikák megismerése csak tovább erősítheti a szerelmet. Igazam lett. A tábor Dobogókőn volt egy szállodában, amit most minősíteni nem fogok, de nem luxus miatt mentünk oda.

 
Csodálatos emberek, szuper programmal és anyagokkal vártak minket.

Fantasztikus volt, hogy másfél napot csak a hobbimnak szentelhettem. Nem kellett közben rohangálni ezért-azért.


A tábor témájának a ragyogást kaptuk, ami az októberi kit klub témája is volt.

 Házi feladatként itthon képeket válogattam, átgondoltam, hogy nekem mit jelent a ragyogás. Éjjel félálomba ugrott be, hogy a karácsonyról szeretnék albumot csinálni.

Elővetem a karácsonyi képeket és csodálkozva jöttem rá, hogy hét éve-Lilien születése óta -,minden karácsonykor készül a családról ugyanott-ugyanúgy fotó. Téma adott.

Elkészült az album:
1.

2.

Alapkarton aranyszínű, bár itt kevésbé látszik. Kártyán a téma kitalálásának menetét írtam le. Ki tudja pár év múlva emlékszem-e mit miért csináltam.

3.

4. Itt új technikákkal ismerkedtem:

5. Mixed média próbálkozás:

6. Zseb, amiben kis kártyán üzenet a családnak, magamnak.

7. Mixed média bátrabban, de még van mit tanulni és a stencilezést is gyakorolni kell még:

8. A csillag sz új Silhouette Cameommal készült már itthon:

9. Aranyozás Mint-tel, az album szabadon tovább bővíthető:

Szuper így egyben látni hét évet, végig nézni, hogy ki mennyit változott. Minden percét élveztem a tábornak, az album készítésének. Szuper volt veletek csajok!!!!

Akkor és most 2.

Még régebben, kb egy hónapja elkészült az "akkor és most "sorozat második része is. Ezen Fannit a középső lánykámat örökítettem meg akkor és most. 20 év telt el a két kép között. A színválasztás nem véletlen. Fanni mostanság a fekete, fehér, bordó színeket kedveli. A haja azóta igencsak megnőtt.

Most a két kép a dolgozószobám falát díszítik.

Még egy elem nincs kész. Remélem hamarosan az is elkészül. Legnehezebb dolgom fiam oldalával lesz.

Iskola 🏫

Elsős lett a legkisebb is. Nyáron hol akart menni suliba, hol nem. De a nem az nem opció, így ment. Első két nap még jó volt. Aztán a 3. nap összetűzésbe keveredett a padtársával. A 4. nap közölte, hogy a suli uncsi, mert nem úgy színezhetet ahogy akart, az ő megfogalmazásában szó szerint: "a suli uncsi, mert nem kreativkodhatok, a megadott színvilág uncsi, nem fantáziadús." Megjegyzem 7 éves. Hétvége után ma reggel alkudozott, hogy nem akar suliba menni. A könyötgéstől a síráson keresztül volt minden féle hangnem. Majd végül megkérdezte , hogy hány éves koráig kell suliba járnia. Hát ha anyjából indulunk ki akkor 30. Nyugtassatok meg, hogy jobb lesz ez.....

Akkor és most

Tagja vagyok egy scrapbook oldalon egy klubnak, ahol havonta kapok egy éppen aktuális témával kapcsolatos lapokat, kiegészítőket, clipboardokat tartalmazó csomagot. Ez a csomag augusztusban pont Lilien születésnapján érkezett meg.
Ezért rögtön adott is volt, hogy kiről készül el ez az oldal.

Nagy szeretettel készítettem, bár sokáig próbálgattam mi lesz a legjobb, végül ez lett belőle.

Gondolom van még mit tanulnom, de a gyakorlat teszi a mestert.

A többi gyerköcről is fog ilyen készülni az biztos.

Minialbum készült

Az elmúlt hetekben még a nyaralás hatása alatt álltam. A videó megszerkesztése után nekiálltam a fényképek albumba rendezésének. Ehhez egy minialbum ötletet választottam, ami azért tetszett, mert van benne egy cd-tok és így egyben lehet az album és az összes kép és videó.

Az album alapját meglévő kartonokat használtam fel, persze mikor kivágtam jöttem rá, hogy a hátulja fehér, ezért összefűzés után voltak fehér oldalak benne.

A feliratozás sajnos még nagyon nem megy

Kalandozás

A lényeg

Átlépni a határokat, azt jelenti, hogy olyan ételek kóstoltunk amit eddig nem akartunk/mertünk

Mókázás

Az élet apró örömei

Hétköznapi csoda

Nyaralunk

Delphin Imperial

Az idén is Törökországot választottuk  nyaralásunk helyszínéül. Sikerült pont akkor ott lenni, amikor a puccs kísérlet történt. Ebből mi semmit nem vettünk észre, csak a hazaút sikeredett kicsit macerásra a sok várakozás miatt.

Gondoltam, hogy itt leírom majd, hogy mennyire szuper volt és milyen sokat pihentünk és ettünk, pancsoltunk és szórakoztunk, de beszéljen most helyettem inkább a videó, amit nagy élvezettel raktam össze.

Delphin Hotel Imperial

UTAZÁS

Egy fantasztikus UTAZÁS-ban volt részem így csupa nagybetűvel, pedig az otthonomat csak 5 km-es távolságban hagytam el.

Hétfőn kezdődött, bár fizikailag ma már be is fejeződött, de azt gondolom, hogy egy sokkal hosszabb utazásnak alapozta meg a lehetőségét.

Hónapokkal ezelőtt jelentkeztem egy tanfolyamra, úgy gondoltam, hogy a babaúszást ez a tanfolyam szuperül kiegészíti. Akkor még nem is sejtettem, hogy hova kerülök.

Múlt héten megkaptuk a programot és akkor teljes bizonytalanság vett rajtam erőt. Tényleg nekem való ez? Tényleg azt adja amire számítottam? De így utólag be kell valljam sokkal többet kaptam, mint amire számítottam.

Aki ismer tudja, hogy egy konzervatív, akadémikus gondolkodású ember vagyok, ezt bizonyítja a 4 diplomám, amiből 3 egészségügyi. A szakmámat tekintve védőnőnek tartom magam. Bár az utóbbi időben inkább vagyok babaúszó oktató, mint védőnő.

Lilcsi születésével elindultam ugyan egy új úton, de még messze nem közelítettem meg a komfortzónám határait.

Hétfőn becsöppentem egy közegbe, ahol hirtelen olyan emberek között találtam magam, akikkel eddig nem hozott össze sors mégpedig azért mert annyira más utat jártunk be, hogy esélye nem volt, hogy keresztezzék az útjaink egymást. Egészen 2016.06.20-ig.

Az első óra után azt gondoltam, hogy el innen de gyorsan, de valami mégis ott tartott és utólag azt gondolom, hogy nagyon jól tettem, SŐT...

Akkor most nevesítsük ezt a gyereket: Amerikai AquaNatal, melynek létrehozója Marina Alzugaray kubai származású, amerikai bába, delfinkutató. (Bővebben itt és itt.)

Aki pedig magát az oktatást tartotta az Noll Nandu, bába, az AquaNatal első és magyarországi trénere és még sok fantasztikus jelzővel illethetném őt.

Csodálatos belső utazáson vehettem részt a Ő kíséretében.Kiléptem a komfortzónámból és megtapasztaltam az izgalmas dolgokat. Azt hiszem meg kell köszönjem neki és 7 másik társamnak, hogy elindítottak az anya életszakaszomból a bölcs asszony életszakaszom felé. Korábbi bejegyzésemben, ahol a berlini kirándulásunkról mesélek, nem említettem meg Amrit-et, mert akkor nem tulajdonítottam neki jelentőséget, de így utólag igen nagy szerepe volt a mostani érzéseimben.
Amrit kiszámolta a tantrikus numerológiával a számaimat és sok olyan dolgot mondott, ami most nyert igazán értelmet.
Egy ideje próbálom megvalósítani önmagam és keresem a belső egyensúlyomat. Az eddigi életemet a keménység, határozottság, erő jellemezte, de az egyensúlyhoz szükség van a lágyságra, puhaságra. Ebbe az irányba indított el a babaúszás, de még nem kaptam meg még tőle a kellő lágyságot, amire ehhez az egyensúlyhoz szükségem van. Remélem az AquaNatal megadja a még hiányzó elemeket. Ha nem akkor keresek tovább.

Házi oltár a tanfolyam végére

Az oklevél amely bizonyítja, hogy most már AquaNatal oktató vagyok.

Lótuszvirág, amely a mi projektünk volt. Csodálatos élmény volt az elkészítése.

Miután kinyílt a lótusz, a 4 elem színeivel, az elemekhez tartozó jelképekkel és mindennel, ami a tanfolyam során szóba került.

Egy kis útravaló

A holdistennő segítségére mindig számíthatok

Ballagók könyve

Egy nagyobb projekten vagyok túl. Könyvet írtam. Na jó nem írtam csak csináltam. Azaz scrapbook technikával készítettem az óvónéniknek egy emléket az idén ballagó gyerekekről. Persze az enyém is köztük van.

Az elején amit tudtam, hogy kapok képeket a gyerekekről és hogy szövegként megkapom a szülőktől, hogy melyik csemete miért szeretett oviba járni,mindezt egy könyv formájába szerettem volna rendezni. A további koncepció teljesen homályos volt.

Aztán elkezdtem: beszereztem baglyos papírkészletet és még sok mindent ami baglyos, ha már ballagókról készül a könyv. Majd kinyomtattam a képeket és elkezdtem rendezgetni a képeket, meg a papírt, de nem nagyon akart kialakulni, hogy mi legyen. Aztán addig pakolásztam és vagdostam a papírokat, hogy jött az ötlet, hogy egy papírsárkányra teszem az egyik kisfiú képét. Teljesen véletlenül kiderült, hogy ennek a kisfiúnak a jele a lufi. A lufi és a papírsárkány is az égen száll és máris adott volt a koncepció, azaz a jeleket használom fel valamilyen formában mindenkinél. Rákerült hát az egyik oldalra a gyermek képe+jele, a másik oldalra a jel valamilyen formában és ide jött a név és a szöveg is. Természetesen a saját gyermekem oldalával kínlódtam meg a legjobban és azzal vagyok a legkevésbé elégedett.  Végül azért egy nagyon gyermeki és nagyon kedves kis könyv született.