Naptár-megjósoltam a jövő heti időjárást

Na nem lettem meteorológus csak éppen ez a matricaszett tetszett meg, remélem csak a napsütéses része válik valóra. Már elég volt az esőből.

Kártyatartó készült

Nem rég osztotta meg az egyik kedvenc blogomon a szerző a legújabb kreálmányát. Azonnal el is döntöttem, hogy Én is elkészítem. A tutoriál alapján persze tök könnyűnek tűnik a kártyatartó elkészítése. Hát nem az, nekem legalábbis.



Már az elején változtatnom kellett a mintát. Mivel nem szerettem volna, hogy a külső részen az egyik felén a madárkák fejjel lefelé legyenek, ezért a küldő részt kapásból két részből kellett összevarrnom. Ez nem volt nehéz. Következett a kértya elválasztó varrása, ott már gondba ütköztem a minta értelmezése során. Mert a minta szerint az elválasztót félbe hajtom és csak az egyik felébe teszek közbélést, (ha jól értelmeztem) viszont így nekem nagyon plötty lett az anyag és hiába vasaltam, tűztem a hajtásokat nem akart úgy maradni, még bevarrás után sem. Ezért az egészbe vasaltam közbélést és így már jó lett.

De nem voltam elég alapos az olvasásánál és már utólag vettem észre, hogy az elválasztókat rejtett kézi öltéssel kellett volna bevarrnom és akkor kívülről nem látszik a varrás. Na majd legközelebb, mert tuti hogy készül még több is.

Fűzős tunika és barett sapka teszt

Most már mutizhatom. Ismét teszteltem a napokban megjelent Gombolyag magazin egyik mintáját.

Nemesné Emri Szilvia a tervező.

A fonal természetesen A Gombolydából való Himalaya mercan. Az eredeti minta szerint 441 g fonal ment bele, viszont én elég magas vagyok és szerintem a hosszán változtatnom kell, azaz visszabontani és kicsit hosszabbra kötni. Így a végleges verzió nem tudom mennyi fonalat fog megenni. A fejemet nem ér nézni.

A másik teszt egy sapka volt, ami természetesen a kisasszonyé lett. Ez már jó régen elkészült, de mivel a minta csak most került bele a magazinba így csak most mutizhatom.

Az egészben az a legszomorúbb, hogy egy mosás alkalmával bent marad a kabát újában és klassz nemez sapka lett belőle. Lilcsi unokatesója lett az új gazdája, az Ő fejére pont jó. Ez még az eredeti állapot. Nemez verzióról nem készült fotó. Ami nehéz volt ebben a sapkában, hogy zoknitűkkel készült és én azzal még soha nem kötöttem, ebből kifolyólag sajnos nem lett túl egyenletes, mert minden tűváltásnál lazábban kötődtek a szemek. Ezt még gyakorolni kell.