Kezdetek

Nagyon sok féle kreatív dologgal próbálkoztam már, annak ellenére, hogy nem tartom magam sem kreatívnak , sem ügyesnek. Valahogy az életem különböző szakaszában különböző hobbijaim voltak. Az első amivel próbálkoztam az a kézimunka volt, azon belül is a hímzés, lehettem vagy 8-9 éves. A nagymamám rengeteg terítőt hímzett és én is kipróbáltam. Majd következett a kötés, akkor már 10-12 éves voltam és a babáimnak kötöttem ruhákat, mellényt, pulóvert, nadrágot. Innentől a kötés az állandó maradt, mert a gyerekeim születésekor, majd kiskorukban a kötés rendszerint előkerült. Magamnak is kötöttem dolgokat, de azok soha nem lettek a kedvenc darabjaim. A horgolást elég ódivatú dolognak gondoltam ezért nem is próbálkoztam vele. Majd jött a sorban a patchwork takaró, falvédő varrás kézzel, jelmezek varrása kézzel. Aztán a dacoupage technika alkalmazása képeken, kaspókon, bögréken. Aztán egyszer csak elkezdtek elkészülni az első adventi koszorúk, ezekre voltam először büszke és ezt a hobbim azóta is gyakorlom. Minden évben elkészül 3-4 koszorúm. Volt még közben számtalan kézműveskedés, kézimunka, de ezek nem nagyon érdemelnek hangszórót. Majd újra visszataláltam a kötéshez és rájöttem, hogy nagyon jó a kötés arra, hogy a munka által okozott stresszt levezesse és kikapcsoljon. Ekkor már erősen kacsingattam a horgolás felé is, mert egyre több szebbnél szebb holmit láttam a neten. Bár azt gondoltam a horgolás nagyon nehéz dolog egyszer csak, kb. fél éve úgy gondoltam, hogy belevágok és nagyon hamar ráéreztem az izére és megértettem a logikáját onnantól nagy kedvencem lett.
Azóta elkészült egy-pár sapka és apróság is horgolva.

Első horgolt sapkám kicsi lányomnak.

Második horgolt sapkám ajándékba.

Cukorkalap a 3. a sorban.

Nyári kalap kicsi lányomnak