A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utazás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. augusztus 10., szerda

Minialbum készült

Az elmúlt hetekben még a nyaralás hatása alatt álltam. A videó megszerkesztése után nekiálltam a fényképek albumba rendezésének. Ehhez egy minialbum ötletet választottam, ami azért tetszett, mert van benne egy cd-tok és így egyben lehet az album és az összes kép és videó.

Az album alapját meglévő kartonokat használtam fel, persze mikor kivágtam jöttem rá, hogy a hátulja fehér, ezért összefűzés után voltak fehér oldalak benne.
A feliratozás sajnos még nagyon nem megy

Kalandozás
A lényeg

Átlépni a határokat, azt jelenti, hogy olyan ételek kóstoltunk amit eddig nem akartunk/mertünk

Mókázás

Az élet apró örömei

Hétköznapi csoda

Nyaralunk

2016. június 25., szombat

UTAZÁS

Egy fantasztikus UTAZÁS-ban volt részem így csupa nagybetűvel, pedig az otthonomat csak 5 km-es távolságban hagytam el.

Hétfőn kezdődött, bár fizikailag ma már be is fejeződött, de azt gondolom, hogy egy sokkal hosszabb utazásnak alapozta meg a lehetőségét.

Hónapokkal ezelőtt jelentkeztem egy tanfolyamra, úgy gondoltam, hogy a babaúszást ez a tanfolyam szuperül kiegészíti. Akkor még nem is sejtettem, hogy hova kerülök.

Múlt héten megkaptuk a programot és akkor teljes bizonytalanság vett rajtam erőt. Tényleg nekem való ez? Tényleg azt adja amire számítottam? De így utólag be kell valljam sokkal többet kaptam, mint amire számítottam.

Aki ismer tudja, hogy egy konzervatív, akadémikus gondolkodású ember vagyok, ezt bizonyítja a 4 diplomám, amiből 3 egészségügyi. A szakmámat tekintve védőnőnek tartom magam. Bár az utóbbi időben inkább vagyok babaúszó oktató, mint védőnő.

Lilcsi születésével elindultam ugyan egy új úton, de még messze nem közelítettem meg a komfortzónám határait.

Hétfőn becsöppentem egy közegbe, ahol hirtelen olyan emberek között találtam magam, akikkel eddig nem hozott össze sors mégpedig azért mert annyira más utat jártunk be, hogy esélye nem volt, hogy keresztezzék az útjaink egymást. Egészen 2016.06.20-ig.

Az első óra után azt gondoltam, hogy el innen de gyorsan, de valami mégis ott tartott és utólag azt gondolom, hogy nagyon jól tettem, SŐT...

Akkor most nevesítsük ezt a gyereket: Amerikai AquaNatal, melynek létrehozója Marina Alzugaray kubai származású, amerikai bába, delfinkutató. (Bővebben itt és itt.)

Aki pedig magát az oktatást tartotta az Noll Nandu, bába, az AquaNatal első és magyarországi trénere és még sok fantasztikus jelzővel illethetném őt.

Csodálatos belső utazáson vehettem részt a Ő kíséretében.Kiléptem a komfortzónámból és megtapasztaltam az izgalmas dolgokat. Azt hiszem meg kell köszönjem neki és 7 másik társamnak, hogy elindítottak az anya életszakaszomból a bölcs asszony életszakaszom felé. Korábbi bejegyzésemben, ahol a berlini kirándulásunkról mesélek, nem említettem meg Amrit-et, mert akkor nem tulajdonítottam neki jelentőséget, de így utólag igen nagy szerepe volt a mostani érzéseimben.
Amrit kiszámolta a tantrikus numerológiával a számaimat és sok olyan dolgot mondott, ami most nyert igazán értelmet.
Egy ideje próbálom megvalósítani önmagam és keresem a belső egyensúlyomat. Az eddigi életemet a keménység, határozottság, erő jellemezte, de az egyensúlyhoz szükség van a lágyságra, puhaságra. Ebbe az irányba indított el a babaúszás, de még nem kaptam meg még tőle a kellő lágyságot, amire ehhez az egyensúlyhoz szükségem van. Remélem az AquaNatal megadja a még hiányzó elemeket. Ha nem akkor keresek tovább.
Házi oltár a tanfolyam végére

Az oklevél amely bizonyítja, hogy most már AquaNatal oktató vagyok.

Lótuszvirág, amely a mi projektünk volt. Csodálatos élmény volt az elkészítése.

Miután kinyílt a lótusz, a 4 elem színeivel, az elemekhez tartozó jelképekkel és mindennel, ami a tanfolyam során szóba került.

Egy kis útravaló

A holdistennő segítségére mindig számíthatok




2016. május 23., hétfő

Berlin-élménybeszámoló 2.0

Bár a bejegyzés címe Berlin, ennek ellenére Berlinről még nem sok szó esett.

Annak ellenére, hogy az első két napon is Berlinben szálltunk meg a városról nem sok képet kaptunk. Charlottenburg kerületében laktunk. A város ezen része nagyon szép zöld, hangulatos utcákkal, szép házakkal. A Kudamm is itt található, ez olyasmi utca mint nálunk a Váci utca és az Andrássy utca keveréke, sok méregdrága üzlettel. Tettünk egy kört itt Fannival, de hamar rájöttünk, hogy a márkás üzletek nem a mi pénztárcánknak való, a többi üzlet pedig itthon is megtalálható és a kínálat is ugyanaz.

Harmadik nap, vasárnap vitt el minket Bence a Mauerparkba. Nem véletlen az időzítés, ugyanis vasárnap itt van nyitva az ócskapiac vagy használt cikk piac, kinek hogy tetszik. Már első pillanatban imádtam az egész piacot, tele a gyerekkoromat és tinédzserkoromat idéző holmikkal, zenékkel, illatokkal. Az ócskaságok mellett a fiatal iparművészek is megtalálhatók saját készítésű pólóikkal, ékszereikkel (volt aki helyben gyártotta) és miegymással. Ezen felül  szuper street kichen bodegák kínáltak finom falatokat. Mauerpark nem egy szép hely, kicsit hajaz a régi hajógyári szigetre. Nagy füves placc betonlépcsőkkel, piknikező emberrel és sok sok szeméttel, ennek ellenére van egy hangulata az egésznek.
piaci áruk

Mauerpark
A piacozás után végig sétáltunk a Kelet és Nyugat Berlint elválasztó fal emlékére kialakított emlékhelyen. Nagyon megrázó volt, sok fényképpel illusztrált sétahely bemutatja milyen lehetett az élet a fal mellett. Térkövekkel jelölték azokat a helyeket ahol korábban alagút vezetett át fal alatt, vagy meghagyták annak a háznak az alapját, amit a fal kettészelt, mert éppen a ház közepén kellett felhúzni azt. Egy darab is megmaradt a falból az eredeti állapotában, itt egy látogatóközpont tetejéről lehet megnézni, hogyan is nézett ki a fal és a halálzóna a rajta lévő őrtoronnyal.
A fal

Megható volt az az emlékhely, ahol azokról a személyekről emlékeznek meg fotókkal , akik a fal környékén haltak meg.

Lilcsinek itt beszereztem egy vásárfiát egy kék trabant képében, mégis csak valami NDK-s cucc. 

Ez egy kávézó mellett található. 

A séta után autóval még jártunk pár helyen Berlinben. Megnéztük a Reistagot, a Brandenburgi kaput. a parlamentet és a Kancelláriát. Ezen látványosságok alapján Berlint egy rideg városnak éreztem. A régi keleti részen rengeteg az új építésű hatalmas épület, nekem ezek is túl hidegek. ennek ellenére vannak szerethető részei. mint ez a kis csatorna a zsilippel egy park közepén.





Utolsó nap Viktória parkba látogattunk el. Nagy meglepetés volt egy kis hegyre fel séta után a fent található napoleoni háborúk emlékére épített kilátó és az onnan lecsobogó kis forrás. Ez a kilátó Kreuzberg negyedben található. egyetlen szépséghibája volt a területnek, mégpedig az eldobált rengeteg szemét, amit nem igen tudtunk mire vélni. 
kilátás

Vízesés

Úgy gondolom, hogy még számtalan érdekes helyen nem jártunk, van még mit felfedezni Berlinben. Remélem lesz még alkalmunk máskor is eljönni ide, annak ellenére, hogy Berlin nem lesz a kedvenc városaim egyike.

2016. május 18., szerda

Berlin-élménybeszámoló

Az én 2 méteres kicsi fiam lassan egy éve már Németországban él és dolgozik. Ezért ha látni akarom utána kell mennem. A pünkösdi hosszú hétvégén ezt meg is ejtettük Fannival. Repülővel mentünk, ami csak azért volt nagy élmény, mert még ilyen rövid ideig nem repültem soha, a legkevesebb is 3 óra volt, így ez a másfél órás repülőút kifejezetten kellemes volt. Nem beszélve az online "csekking" minden előnyével, pikk-pakk beszálltunk és kiszálltunk.

Első nap Bence megmutatta a helyet ahol él- Rathenow egy kisváros Berlintől kb egy órányira. Nagyon kellemes élhető kis hely. A Havel folyó szeli ketté, emiatt kellemes sétahelyek vannak a városban.
Hétvégi házak a folyó partján

Havel folyó

Út a kilátóhoz
 Egy nagyon szép kis arborétum is található a városban, benne egy szép kilátóval.

A sétánk következő helyszíne Tangermünde volt, ez egy kis középkori város várral és nagyon sok szép középkori házikóval, benne üzletekkel és az üzletek felett vicces cégérekkel.
A vár

Nagyon szép kapuk voltak 


Ez egy fogászat cégére



Ezt követően indultunk Berlinbe.
Tudom ez az autó bárhol látható, annyi az érdekessége, hogy ültünk a kocsiban és megjegyeztem, hogy akkor  go Berlin go és felnézem és ez az autó állt előttünk.

Második napon Potsdamba mentünk el, ott a kastélyt és a kertet jártuk végig. Nagyon nagy élmény volt. Csodálatos épületek, amiknek a többségét most újítják fel, még szebb kertek, növények hatalmas területen szétszórva. Sétánk közben váratlan kis eldugott kertekbe lehetett botlani. Ahol Fanniról több táncos képet készítettünk.
Szőlőlugas

egy szökőkút

Ez is Fanni

Kapu Fannival


Bence

Kacsák

panoráma

folyt. köv.

2015. július 6., hétfő

I love Turkish

Nyaraltunk!

Törökország lett az úti cél. Bécsből indultunk és egy német utazási irodával mentünk. Jöjjenek a képek.

Még a bécsi repülőtéren

Panorámakép


csodálatos növények voltak mindenfelé, nem véletlenül Delphin Botanic Platinum a neve a szállodának


Aula

Ház a cicáknak


Csodás medencék voltak

Úszik




First love


Lilien szerelmes lett, a képen a kedvenc pincérjével van. Akitől utolsó nap kapott egy szívecskés lufit cserébe Lilcsi "írt" neki egy szerelmes levelet sok szívecskével.

2015. január 30., péntek

Téli pihenés

Karácsonyra kaptam egy kis pihenést . Amit a héten váltottunk be párommal. Lilcsi nagy örömére mehetett a mamához nyaralni. Rá is fért egy kis pihi, mert jó taknyos lett szegénykém.

Mi pedig útnak indultunk. Nekem fogalmam sem volt hova megyünk, mivel meglepi volt a cél. M3-on mentünk, majd Eger felé kanyarodtunk, ekkor már tippeltem Egerszalókra, de tévedtem. A cél Felsőtárkány volt, azon belül is a Bambara Hotel.


Fantasztikus volt a hely, a kaja nagyon jó volt. Sétáltunk az erdőben, wellneseltünk, szaunáztunk a szobánkban, masszázzsal kényeztettek, és pihentünk, pihentünk, pihentünk. Ide még szeretnék visszamenni. A környéken is van még felfedezni való.

2014. október 27., hétfő

I love Prága

Az úgy indult, hogy szülinapomra kaptam apától a varrótanfolyam mellé egy wellness hétvégét, de megfűztem őt, hogy inkább valami más legyen, mert vízben vagyok eleget és valami aktív pihenésre vágytam. Így jött Prága ötlete, már 10 éve szeretnél eljutni oda. El kezdtünk szállást vadászni a bookingon. Először szállodát néztünk, aztán felfedeztem, hogy milyen klassz apartmanok vannak Prágában, végül oda foglaltam két apartmant, mert anyukámékat is elvittük végül. Itt voltunk: http://www.anydayapartmentsprague.com

Első pillanatra Budapest feelingje van a városnak, hasonló épületek, a tisztaság is hasonló, mint nálunk, főleg a külső negyedekben. Viszont a belváros az valami csodálatos, nem győztük kapkodni a fejünket. Na itt már nem volt Budapest feeling. A házak csodálatosan rendben tartva, a homlokzatok rendesen karban tartva és nem csak 1-2, hanem az összes. Csak kapkodtuk a fejünket, hogy melyik ház homlokzatát, szobrait nézzük.



Érkezésünk napján csak Bencét tudtuk kikísérni Florenc pályaudvarra, mert onnan ment tovább Berlinbe. Kellemes rohanás volt a fél városon keresztül. Azért kihagytam volna, de így voltam nyugodt, hogy elérte a buszt és minden ok. A vacsorán az U Kalicha étteremben fogyasztottuk el, véletlenül találtuk meg ,elsőre nem is volt bizalomgerjesztő aztán kiderült, hogy az útikönyv szerint is egy közkedvelt étteremre bukkantunk rá. A hely igazi kiskocsma kockás terítővel, dohányfüsttel, Svejket idéző dekorációval és hangulatos zenével. Mellesleg az ételek és a sör is nagyon finom volt.

Második napon a program Vencel tér, Óváros tér, Tyn előtti Szűz Mária templom és zsidónegyed volt . Az Óváros téren a Városháza óratornyát gondolom említeni sem kell, nagyon szép. De az egész térnek és környéknek egy olyan hangulata van ami leírhatatlan. A tömeg vetekszik a velencei tömeggel a karnevál idején, de ez nem szegte kedvünket.

Tyn előtti Szűz Mária Templom

A zsidónegyed engem nagyon megérintett, van egy különleges vonzódásom ehhez a valláshoz, így számomra nagyon érdekes volt egy zsinagógát látnom belülről. Megnéztük azt a kiállítást mely a zsidó internáló  táborban élő gyerekek rajzaiból készült, nagyon megható volt. De ami nálam kiverte a biztosítékot az a Pinkasz zsinagóga a falára felírt  77 297 cseh és prágai zsidó neve , akiket elhurcoltak és soha nem kerültek elő a náci üldözések éveiben. Itt végig sírtam. 
Nem tudom, hogy mást is megérintett-e ennyire, vagy csak nekem van valamilyen különleges érzésem ezzel kapcsolatban. Nincs zsidó rokonom és nincs családtagom akit így vesztettem volna el, tehát erről az oldalról nem hiszem, hogy adott lenne ez az érzés.Viszont valami megmagyarázhatatlan sejtésem az, hogy előző életemben talán velem történtek meg ilyen szörnyűségek. 
Régi-új zsinagóga

A régi zsidó temető érdekessége, hogy 12 rétegben temették egymásra a halottakat, mivel csak ezen a kis területen temetkezhettek.
folyt köv.....