2016. július 21., csütörtök

Delphin Imperial

Az idén is Törökországot választottuk  nyaralásunk helyszínéül. Sikerült pont akkor ott lenni, amikor a puccs kísérlet történt. Ebből mi semmit nem vettünk észre, csak a hazaút sikeredett kicsit macerásra a sok várakozás miatt.

Gondoltam, hogy itt leírom majd, hogy mennyire szuper volt és milyen sokat pihentünk és ettünk, pancsoltunk és szórakoztunk, de beszéljen most helyettem inkább a videó, amit nagy élvezettel raktam össze.

Delphin Hotel Imperial

2016. június 25., szombat

UTAZÁS

Egy fantasztikus UTAZÁS-ban volt részem így csupa nagybetűvel, pedig az otthonomat csak 5 km-es távolságban hagytam el.

Hétfőn kezdődött, bár fizikailag ma már be is fejeződött, de azt gondolom, hogy egy sokkal hosszabb utazásnak alapozta meg a lehetőségét.

Hónapokkal ezelőtt jelentkeztem egy tanfolyamra, úgy gondoltam, hogy a babaúszást ez a tanfolyam szuperül kiegészíti. Akkor még nem is sejtettem, hogy hova kerülök.

Múlt héten megkaptuk a programot és akkor teljes bizonytalanság vett rajtam erőt. Tényleg nekem való ez? Tényleg azt adja amire számítottam? De így utólag be kell valljam sokkal többet kaptam, mint amire számítottam.

Aki ismer tudja, hogy egy konzervatív, akadémikus gondolkodású ember vagyok, ezt bizonyítja a 4 diplomám, amiből 3 egészségügyi. A szakmámat tekintve védőnőnek tartom magam. Bár az utóbbi időben inkább vagyok babaúszó oktató, mint védőnő.

Lilcsi születésével elindultam ugyan egy új úton, de még messze nem közelítettem meg a komfortzónám határait.

Hétfőn becsöppentem egy közegbe, ahol hirtelen olyan emberek között találtam magam, akikkel eddig nem hozott össze sors mégpedig azért mert annyira más utat jártunk be, hogy esélye nem volt, hogy keresztezzék az útjaink egymást. Egészen 2016.06.20-ig.

Az első óra után azt gondoltam, hogy el innen de gyorsan, de valami mégis ott tartott és utólag azt gondolom, hogy nagyon jól tettem, SŐT...

Akkor most nevesítsük ezt a gyereket: Amerikai AquaNatal, melynek létrehozója Marina Alzugaray kubai származású, amerikai bába, delfinkutató. (Bővebben itt és itt.)

Aki pedig magát az oktatást tartotta az Noll Nandu, bába, az AquaNatal első és magyarországi trénere és még sok fantasztikus jelzővel illethetném őt.

Csodálatos belső utazáson vehettem részt a Ő kíséretében.Kiléptem a komfortzónámból és megtapasztaltam az izgalmas dolgokat. Azt hiszem meg kell köszönjem neki és 7 másik társamnak, hogy elindítottak az anya életszakaszomból a bölcs asszony életszakaszom felé. Korábbi bejegyzésemben, ahol a berlini kirándulásunkról mesélek, nem említettem meg Amrit-et, mert akkor nem tulajdonítottam neki jelentőséget, de így utólag igen nagy szerepe volt a mostani érzéseimben.
Amrit kiszámolta a tantrikus numerológiával a számaimat és sok olyan dolgot mondott, ami most nyert igazán értelmet.
Egy ideje próbálom megvalósítani önmagam és keresem a belső egyensúlyomat. Az eddigi életemet a keménység, határozottság, erő jellemezte, de az egyensúlyhoz szükség van a lágyságra, puhaságra. Ebbe az irányba indított el a babaúszás, de még nem kaptam meg még tőle a kellő lágyságot, amire ehhez az egyensúlyhoz szükségem van. Remélem az AquaNatal megadja a még hiányzó elemeket. Ha nem akkor keresek tovább.
Házi oltár a tanfolyam végére

Az oklevél amely bizonyítja, hogy most már AquaNatal oktató vagyok.

Lótuszvirág, amely a mi projektünk volt. Csodálatos élmény volt az elkészítése.

Miután kinyílt a lótusz, a 4 elem színeivel, az elemekhez tartozó jelképekkel és mindennel, ami a tanfolyam során szóba került.

Egy kis útravaló

A holdistennő segítségére mindig számíthatok




2016. június 7., kedd

Ballagók könyve

Egy nagyobb projekten vagyok túl. Könyvet írtam. Na jó nem írtam csak csináltam. Azaz scrapbook technikával készítettem az óvónéniknek egy emléket az idén ballagó gyerekekről. Persze az enyém is köztük van.

Az elején amit tudtam, hogy kapok képeket a gyerekekről és hogy szövegként megkapom a szülőktől, hogy melyik csemete miért szeretett oviba járni,mindezt egy könyv formájába szerettem volna rendezni. A további koncepció teljesen homályos volt.

Aztán elkezdtem: beszereztem baglyos papírkészletet és még sok mindent ami baglyos, ha már ballagókról készül a könyv. Majd kinyomtattam a képeket és elkezdtem rendezgetni a képeket, meg a papírt, de nem nagyon akart kialakulni, hogy mi legyen. Aztán addig pakolásztam és vagdostam a papírokat, hogy jött az ötlet, hogy egy papírsárkányra teszem az egyik kisfiú képét. Teljesen véletlenül kiderült, hogy ennek a kisfiúnak a jele a lufi. A lufi és a papírsárkány is az égen száll és máris adott volt a koncepció, azaz a jeleket használom fel valamilyen formában mindenkinél. Rákerült hát az egyik oldalra a gyermek képe+jele, a másik oldalra a jel valamilyen formában és ide jött a név és a szöveg is. Természetesen a saját gyermekem oldalával kínlódtam meg a legjobban és azzal vagyok a legkevésbé elégedett.  Végül azért egy nagyon gyermeki és nagyon kedves kis könyv született.











2016. május 31., kedd

Úszóverseny

Vasárnap csodálatos élményben volt részem. Bár előtte két napig nem aludtam úgy izgultam, de így utólag azt kell mondjam kár volt.

Az egyik szerelmem mostanság a babaúszás, lassan 3 éve csinálom, most már heti 6 napon ezt a hobbifoglalkozást. Május 29-ére meg volt hirdetve az SBA-s babák úszóversenye. Rendes igazi verseny, érmekkel, díjakkal és dobogóval. Persze nem kell itt arra gondolni, hogy a pár hónapos babák 50 métert úsznak gyorsban vagy háton és mind ezt véresen komolyan vesszük. Mert nem ez történt. A kisebbek ( két éves kortól) indulhattak úszógumival, karúszóval, deszkával és max. 10m-es távon kellett teljesíteniük, a cél anya vagy apa voltak. A nagyobbak már 25 m-en rendesen gyorsban és hátban indulhattak. A végén pedig mindenki kapott érmet és ajándékot is.

Rengetek nevezés és nagyon sok gyermek érkezett az oktatóikkal és szüleikkel. A saját csapatomból 3 gyermeket neveztem, ebből az egyik sajnos lebetegedett. Réka 2 és fél éves, kezdetektől, azaz 3 hónapos kora óta, hetente kétszer járt úszni hozzám. Nagyon ügyes kicsi lány és ezt a versenyen be is bizonyította. Karúszóval indult lábtempóval és a 3. helyen végzett. Mind ezt úgy, hogy a versenyszám előtt éppen odaértek és már indulnia kellett, anyát még nem is látta a túl oldalon, mert még nem ért át, de ő nagyon ügyesen úgy tepert a kis lábaival, mint egy kiskacsa.

Réka átveszi a bronzérmet

Ricsi majdnem két évesen kezdte nálam a babaúszást, ő is hetente kétszer járt.
Ricsi a nagyok között indult a maga 4 és fél évével gyorsúszásban 25 méteren. Ez a versenyszám több szempontból is kihívás volt, mivel még soha nem úszott le egyben 25 m-ert, mert az én medencém csak 10 m-es és a gyorsúszás kartempóját sem régóta gyakoroltuk. Nagyon izgultam hogy egyáltalán el mer-e indulni. Ügyesen rajtolt, majd végig úszta a 25 m-ert és végig ment a kartempó is. 5. helyezett lett, de ez óriási eredmény a részéről ha figyelembe vesszük a többi versenyzőt és a medence hosszát.

Ricsi átveszi az érmet és az ajándékot

Ricsi verseny közben, Stoller Kati néni drukkol személyesen

Erre csak hab volt a tortán az én kicsi lányom, aki régen Stoller Kati nénihez járt babaúszásra. Nem akart indulni a versenyen, mert az utóbbi időben kicsit hadilábon állt az úszással, de a versenyszellem azonnal előtört belőle, ahogy látta a kicsiket versenyezni, így beneveztük őt is gyorsúszásban a saját korosztályába. Félelmeteset úszott és első lett, mind ezt úgy, hogy két hónapja úszni sem volt és nem nagyon készült a versenyre sem lelkileg, sem testileg. Viszont megállapítottam, hogy remekül teljesít versenyhelyzetben.
Lilien átveszi az aranyat

Stoller Kati néni 3 régi tanítványával




Nagyon büszke vagyok mindhárom gyerkőcre és nagyon sok köszönettel tartozom a szülőknek, hisz nélkülük ez nem lett volna lehetséges. Kitartottak, akkor is mikor nehéz időszaka volt a gyermeknek és jöttek hóban fagyban, napsütésben, rááldozva minden péntek és minden vasárnap délelőttjüket.

Köszönöm még ezen kívül Dórinak, hogy segít nekem és, hogy foglakozik a nagyobbakkal és tanítgatja őket az úszás rejtelmeire.

Köszönöm nektek és szeretlek benneteket.



2016. május 27., péntek

Hobbi -dolgozószoba

Lilcsi átköltözésével felszabadult az Ő kicsi szobája (kb. 6 nm). Nem sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen belőle. Régi vágy volt egy olyan helyiség ahol nem kell elpakolni a varrógépet, ahol minden számomra fontos dolog megtalálható és tárolható. Sok teendő nem volt a szobával, kifestettük, át kerültek az íróasztal és polcok Bence szobájából, vettünk hozzá asztallapokat és lábakat az Ikeában és múlt hétvégén be is költöztem. Még van egy két apróság, amit csinálni szeretnék, de a végeredmény sem lesz sokkal másabb ennél.



2016. május 23., hétfő

Berlin-élménybeszámoló 2.0

Bár a bejegyzés címe Berlin, ennek ellenére Berlinről még nem sok szó esett.

Annak ellenére, hogy az első két napon is Berlinben szálltunk meg a városról nem sok képet kaptunk. Charlottenburg kerületében laktunk. A város ezen része nagyon szép zöld, hangulatos utcákkal, szép házakkal. A Kudamm is itt található, ez olyasmi utca mint nálunk a Váci utca és az Andrássy utca keveréke, sok méregdrága üzlettel. Tettünk egy kört itt Fannival, de hamar rájöttünk, hogy a márkás üzletek nem a mi pénztárcánknak való, a többi üzlet pedig itthon is megtalálható és a kínálat is ugyanaz.

Harmadik nap, vasárnap vitt el minket Bence a Mauerparkba. Nem véletlen az időzítés, ugyanis vasárnap itt van nyitva az ócskapiac vagy használt cikk piac, kinek hogy tetszik. Már első pillanatban imádtam az egész piacot, tele a gyerekkoromat és tinédzserkoromat idéző holmikkal, zenékkel, illatokkal. Az ócskaságok mellett a fiatal iparművészek is megtalálhatók saját készítésű pólóikkal, ékszereikkel (volt aki helyben gyártotta) és miegymással. Ezen felül  szuper street kichen bodegák kínáltak finom falatokat. Mauerpark nem egy szép hely, kicsit hajaz a régi hajógyári szigetre. Nagy füves placc betonlépcsőkkel, piknikező emberrel és sok sok szeméttel, ennek ellenére van egy hangulata az egésznek.
piaci áruk

Mauerpark
A piacozás után végig sétáltunk a Kelet és Nyugat Berlint elválasztó fal emlékére kialakított emlékhelyen. Nagyon megrázó volt, sok fényképpel illusztrált sétahely bemutatja milyen lehetett az élet a fal mellett. Térkövekkel jelölték azokat a helyeket ahol korábban alagút vezetett át fal alatt, vagy meghagyták annak a háznak az alapját, amit a fal kettészelt, mert éppen a ház közepén kellett felhúzni azt. Egy darab is megmaradt a falból az eredeti állapotában, itt egy látogatóközpont tetejéről lehet megnézni, hogyan is nézett ki a fal és a halálzóna a rajta lévő őrtoronnyal.
A fal

Megható volt az az emlékhely, ahol azokról a személyekről emlékeznek meg fotókkal , akik a fal környékén haltak meg.

Lilcsinek itt beszereztem egy vásárfiát egy kék trabant képében, mégis csak valami NDK-s cucc. 

Ez egy kávézó mellett található. 

A séta után autóval még jártunk pár helyen Berlinben. Megnéztük a Reistagot, a Brandenburgi kaput. a parlamentet és a Kancelláriát. Ezen látványosságok alapján Berlint egy rideg városnak éreztem. A régi keleti részen rengeteg az új építésű hatalmas épület, nekem ezek is túl hidegek. ennek ellenére vannak szerethető részei. mint ez a kis csatorna a zsilippel egy park közepén.





Utolsó nap Viktória parkba látogattunk el. Nagy meglepetés volt egy kis hegyre fel séta után a fent található napoleoni háborúk emlékére épített kilátó és az onnan lecsobogó kis forrás. Ez a kilátó Kreuzberg negyedben található. egyetlen szépséghibája volt a területnek, mégpedig az eldobált rengeteg szemét, amit nem igen tudtunk mire vélni. 
kilátás

Vízesés

Úgy gondolom, hogy még számtalan érdekes helyen nem jártunk, van még mit felfedezni Berlinben. Remélem lesz még alkalmunk máskor is eljönni ide, annak ellenére, hogy Berlin nem lesz a kedvenc városaim egyike.

2016. május 18., szerda

Berlin-élménybeszámoló

Az én 2 méteres kicsi fiam lassan egy éve már Németországban él és dolgozik. Ezért ha látni akarom utána kell mennem. A pünkösdi hosszú hétvégén ezt meg is ejtettük Fannival. Repülővel mentünk, ami csak azért volt nagy élmény, mert még ilyen rövid ideig nem repültem soha, a legkevesebb is 3 óra volt, így ez a másfél órás repülőút kifejezetten kellemes volt. Nem beszélve az online "csekking" minden előnyével, pikk-pakk beszálltunk és kiszálltunk.

Első nap Bence megmutatta a helyet ahol él- Rathenow egy kisváros Berlintől kb egy órányira. Nagyon kellemes élhető kis hely. A Havel folyó szeli ketté, emiatt kellemes sétahelyek vannak a városban.
Hétvégi házak a folyó partján

Havel folyó

Út a kilátóhoz
 Egy nagyon szép kis arborétum is található a városban, benne egy szép kilátóval.

A sétánk következő helyszíne Tangermünde volt, ez egy kis középkori város várral és nagyon sok szép középkori házikóval, benne üzletekkel és az üzletek felett vicces cégérekkel.
A vár

Nagyon szép kapuk voltak 


Ez egy fogászat cégére



Ezt követően indultunk Berlinbe.
Tudom ez az autó bárhol látható, annyi az érdekessége, hogy ültünk a kocsiban és megjegyeztem, hogy akkor  go Berlin go és felnézem és ez az autó állt előttünk.

Második napon Potsdamba mentünk el, ott a kastélyt és a kertet jártuk végig. Nagyon nagy élmény volt. Csodálatos épületek, amiknek a többségét most újítják fel, még szebb kertek, növények hatalmas területen szétszórva. Sétánk közben váratlan kis eldugott kertekbe lehetett botlani. Ahol Fanniról több táncos képet készítettünk.
Szőlőlugas

egy szökőkút

Ez is Fanni

Kapu Fannival


Bence

Kacsák

panoráma

folyt. köv.