Sütötök sapi

A sapi második próbálkozás a sütőtök sapka mintája alapján a gombolyag magazinból. Kicsit változtattam rajta. Magamnak készült, de a végén kiderült, hogy a lánykámra is éppen jó lett.

De ami nagy öröm, hogy tegnap nálunk járt Luca, Lilcsi ovis társa és úgy megtetszett neki a sapka, hogy elkérte. Én pedig örömmel adtam.

Nagyon jól áll neki, igaz?

Hogy is van ez?

Sokáig gondolkodtam, hogy írjak -e erről, de mivel néha leírom gondolataimat ezért úgy gondoltam, hogy ezt is le lehet ide írni. Karácsonnyal, ünnepekkel kapcsolatos érzések ezek.

Gyerekkoromban nagy divat volt ünnepek tájékán a képeslapok küldése rokonoknak, számunkra fontos embereknek. Akkoriban nem nagyon volt más módja a jókívánságok átadásának. De mivel emlékszem, hogy ez gyakran úgy nézett ki, hogy jaj ennek is kell küldeni meg annak is, mert megsértődnek nem volt olyan nagy törés az életemben, hogy elmaradoztak a karácsonyi köszöntőlapok. Jött helyette a mobiltelefon és az azon küldött sms. Mivel eleinte több időt igényelt egy sms megírása boldog voltam, ha kaptam, mert amíg az az sms elkészült tudtam, hogy addig is biztosan rám gondolt az illető. Később a körsms-ek küldésével ez már egyre kevesebb időt vett igénybe, tehát a rám fordított idő egy két percről egy két másodpercre csökkent, de akkor is elégedett voltam hisz amíg kipipált az illető a listán, na addig is gondolt rám és még fontos volt, hogy küldjön nekem egy üzit, vagy verset, vagy karácsonyfát. Később az okostelefonok megjelenésekor vicces éneklő télapó, hóember, malac kívánt nekem kellemes ünnepeket. Ezeknek is nagyon örültem, mert hát na mégis eszébe jutottam az illetőnek. Aztán 1-2 éve kezdett az az érzésem lenni, hogy ezek az üzenetek már csak nekem fontosak, mert arra amit én küldtem szép számban jöttek ugyan válaszok, de én nem kaptam. Azt gondoltam biztos megelőzők mindenkit, mert ugye ő is akart írni csak én gyorsabb voltam. Az idén nagy karácsonyi sürgés-forgás közepette elfelejtettem sms-eket küldeni és nem jött egyetlen üzenet sem. Újév alkalmából is csak egy, és akkor most kell magamba néznem. Ezek szerint a barátaim csak nekem fontosak én nem vagyok nekik az? Vagy tényleg ennyire elkorcsosultak az emberi kapcsolatok, hogy már egy üzenetre sem futja? Vagy az fb átveszi mindenhol, az irányítást? De az ott küldött üzenetek nem személyesek, lehet aki felrakta rám pont nem is gondolt. Én like-olgattam, de valahogy nem éreztem, hogy ez nekem szól. Most nagyon nagyon szomorú vagyok, nem az üzenetek hiánya miatt, hanem a barátaim hiánya miatt, mert ezek szerint nincs olyan ember a családomon kívül, akinek hiányoztam, aki gondolt rám karácsonykor vagy szilveszterkor.

Még tavaly készült

Még tavaly készült ez a két szépség karácsonyi ajándékba. A madarassal minden hibát elkövettem amit csak lehet, a legnagyobb az sajnos a képen is látható. Rosszul szabtam ki, azaz elcsúszott az anyag, ezt megpróbáltam varráskor orvosolni. Majd következett a zippzár, amit természetesen fordítva varrtam be, de ez már csak a végén derült ki. Így bontás és egy másik technikával bevarrás következett. Ezt is megoldottam, erre amikor elkészült akkor szembesültem vele, hogy a madarak fejjel lefelé vannak.
De ennek ellenére aki kapta remélem örült neki.

B.U.É.K

2015-ös év a változások éve volt munkában, családban egyaránt. Ennek a változásnak még közel sincs vége, úgyhogy 2016 eleje is biztosan erről fog még szólni. Nehéz döntéseket kell meghoznunk, új életmódot kell kialakítani. Kezdődik az iskola a legkisebbnek is, ez is komoly kihívást jelent a számunkra. De volt sok alkotás és kreativitás, kaptam sok szeretetet, de értek kellemetlen meglepetések is. A lényeg, hogy legalább ilyen évet kívánok magunknak. Nektek pedig azt kívánom, hogy legyen olyan évetek amilyet szeretnétek, sok alkotással, sikerélménnyel, szeretettel és elégedettséggel. Mindez bennünk lakozik csak akarnunk kell.

Legnagyobb ajándék

A babaúszásról régen írtam már, de lassan a mindennapjaim része lesz. Néha még vannak bennem kétségek, hogy jól döntöttem-e, alkalmas vagyok-e rá. De aztán jönnek különféle ünnepek és a kis babaúszóim és szülei elhalmoznak a szeretetükkel és akkor tudom, hogy igen jól döntöttem. Most karácsony alkalmából is több szülő lepett meg jelképes ajándékokkal, amiknek nagyon-nagyon örültem. Nagy öröm volt amikor, hogy kézzel készült mézeskaláccsal és szaloncukorral leptek meg és óriási öröm volt, hogy egy képeslap kíséretében kaptam fotót a kis tanítványomról. Nagyon szeretem minden babámat és szüleit, mert azon kívül, hogy én adok nekik valami tudást, én sokkal több mindent kapok tőlük a szeretetet.

Köszönöm , hogy vagytok nekem.

Pár fotó a teljesség igénye nélkül

DIY karácsonyi ajándékok

Az idén eldöntöttem, hogy akinek tudok DIY ajándékot készítek. Persze ehhez megint nem kezdtem el elég korán készülődni, ezért csak részben valósulhat/ott meg.

De azért készítettem ezt-azt. Az ajándékozottak úgysem olvassák a blogomat, így nem rontok el semmiféle meglepetést.

Az első egy kis pénztálca, amit Fanni kérésére a barátnőjének varrtam. Hajcsat tartónak gondolta a lányom és mivel a barátnő is balettozik, ezért balerinás anyagból készült.

Készült még három neszesszer, kettő egyforma a harmadik kicsit más. A tulajdonosai még kérdésesek. Volt elképzelés, hogy kié lesz, de ez most kicsit változhat. 

Az anyagot Ikeában vásároltam.

Az első még két napig készült, a második csak egy, a harmadikat pedig egy délután összedobtam.

Közben érkeztem csodás anyagok ismét Kínából sorsuk még bizonytalan, de vannak ötletek. Csak olyan jó lenne ha időm is lenne rájuk. Mindenesetre ma kicsit megszeretgettem őket és bekerültek a többi szépség közé.

20 éves

Fanni szülinapját ünnepeltük.

A kérése volt, hogy pénteken délután egy csajos nap keretein belül menjünk el a Vörösmarty térre a H&M-be, mert 25% akció lesz. El is mentünk és vásároltunk neki ezt azt. Közben pezsgőzhettünk és cup cake-t is ehettünk. Megnéztük a vásárt a Bazilikánál és beültünk egy tejívóba forró kakaóra és karamellre. Nagyon jó délután volt.

Másnap este pedig elmentünk vacsorázni

Mama készített Fanniról egy jó kis kollázst