2016. május 18., szerda

Berlin-élménybeszámoló

Az én 2 méteres kicsi fiam lassan egy éve már Németországban él és dolgozik. Ezért ha látni akarom utána kell mennem. A pünkösdi hosszú hétvégén ezt meg is ejtettük Fannival. Repülővel mentünk, ami csak azért volt nagy élmény, mert még ilyen rövid ideig nem repültem soha, a legkevesebb is 3 óra volt, így ez a másfél órás repülőút kifejezetten kellemes volt. Nem beszélve az online "csekking" minden előnyével, pikk-pakk beszálltunk és kiszálltunk.

Első nap Bence megmutatta a helyet ahol él- Rathenow egy kisváros Berlintől kb egy órányira. Nagyon kellemes élhető kis hely. A Havel folyó szeli ketté, emiatt kellemes sétahelyek vannak a városban.
Hétvégi házak a folyó partján

Havel folyó

Út a kilátóhoz
 Egy nagyon szép kis arborétum is található a városban, benne egy szép kilátóval.

A sétánk következő helyszíne Tangermünde volt, ez egy kis középkori város várral és nagyon sok szép középkori házikóval, benne üzletekkel és az üzletek felett vicces cégérekkel.
A vár

Nagyon szép kapuk voltak 


Ez egy fogászat cégére



Ezt követően indultunk Berlinbe.
Tudom ez az autó bárhol látható, annyi az érdekessége, hogy ültünk a kocsiban és megjegyeztem, hogy akkor  go Berlin go és felnézem és ez az autó állt előttünk.

Második napon Potsdamba mentünk el, ott a kastélyt és a kertet jártuk végig. Nagyon nagy élmény volt. Csodálatos épületek, amiknek a többségét most újítják fel, még szebb kertek, növények hatalmas területen szétszórva. Sétánk közben váratlan kis eldugott kertekbe lehetett botlani. Ahol Fanniról több táncos képet készítettünk.
Szőlőlugas

egy szökőkút

Ez is Fanni

Kapu Fannival


Bence

Kacsák

panoráma

folyt. köv.

2016. május 7., szombat

Scrapbook-régi-új kedvenc

Korábban már készítgettem scrapbook albumokat. Az elsőt a kedvesemnek a 10 éves évfordulónkra, később pedig nagymamáknak karácsonyra. Bár tetszett ami készült, valahogy éreztem, hogy nem egészen az amit szeretnék és köszönő viszonyban sincs a neten itt ott fellelhető albumokkal.

Aztán szembe jött velem egy link, egy online tanfolyamról, és úgy gondoltam, hogy részt veszek rajta, hátha tanulok valamit. Brigi nagyon professzionális tananyagot rakott össze, élveztem minden egyes leckéjét. Már a második lecke során éreztem, hogy neki kell állnom egy új valaminek. Mivel közeledett az anyák napja, így evidens volt, hogy mi fog készülni. Már sok mindent beletettem az új információk közül, de még mindig nagyon messze vagyok, attól amit igazából szeretnék. Íme pár kép:





2016. április 19., kedd

Kettőből egy kész

Egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy két nagy projekt van folyamatban. Ebből az egyik elkészült, de nem az én részem, hanem apáé. Azaz végre kész Lilcsi új szobája. Sok munka volt vele, de úgy érzem, hogy végül olyan lett ahogy megálmodtam.

A szekrényt apa készítette, csak a nagy ajtókat vettük meg az Ikeában.

Az egész szobát ez a függöny ihlette, az egyik fele még nincs úgy rögzítve ahogy szeretném.

Az ágy is ikeás


és a komód is. A mamut asztalka helyére kerül majd az íróasztal.

Sajnos egy komplett képet nem tudtam készíteni.

Az ágyról még hiányzik az én projektem. Elképzelésem sincs mikor készül el. Az előre eltervezett ütemet nem tudom tartani.

2016. április 4., hétfő

Inkább élmény

Az utóbbi időben nem nagyon volt időm, alkalmam alkotni. A sok ünnepet így egymásután inkább pihenésre, kikapcsolódásra használtuk ki. Volt hosszú hétvége a kedvenc szállodánkban és volt családozás Húsvétkor, karácsonyi ajándék beváltása hétvégén. Közben lassan haladunk Lilcsi szobájával is, úgy készül mint Luca széke. A kert is éledezik, ezért kellett kicsit kertészkedni is. Szóval nem volt idő kreatívkodásra.


Március 15-ei hétvége- Kolping Hotel, pár kedves ismerős társaságában:

Húsvét

Karácsonyi ajándék beváltása-HagenDazs-ban Fannival

KERT









2016. március 6., vasárnap

Naptár-megjósoltam a jövő heti időjárást

Na nem lettem meteorológus csak éppen ez a matricaszett tetszett meg, remélem csak a napsütéses része válik valóra. Már elég volt az esőből.



2016. március 5., szombat

Kártyatartó készült

Nem rég osztotta meg az egyik kedvenc blogomon a szerző a legújabb kreálmányát. Azonnal el is döntöttem, hogy Én is elkészítem. A tutoriál alapján persze tök könnyűnek tűnik a kártyatartó elkészítése. Hát nem az, nekem legalábbis.



Már az elején változtatnom kellett a mintát. Mivel nem szerettem volna, hogy a külső részen az egyik felén a madárkák fejjel lefelé legyenek, ezért a küldő részt kapásból két részből kellett összevarrnom. Ez nem volt nehéz. Következett a kértya elválasztó varrása, ott már gondba ütköztem a minta értelmezése során. Mert a minta szerint az elválasztót félbe hajtom és csak az egyik felébe teszek közbélést, (ha jól értelmeztem) viszont így nekem nagyon plötty lett az anyag és hiába vasaltam, tűztem a hajtásokat nem akart úgy maradni, még bevarrás után sem. Ezért az egészbe vasaltam közbélést és így már jó lett.







De nem voltam elég alapos az olvasásánál és már utólag vettem észre, hogy az elválasztókat rejtett kézi öltéssel kellett volna bevarrnom és akkor kívülről nem látszik a varrás. Na majd legközelebb, mert tuti hogy készül még több is.

2016. március 1., kedd

Fűzős tunika és barett sapka teszt

Most már mutizhatom. Ismét teszteltem a napokban megjelent Gombolyag magazin egyik mintáját.

Nemesné Emri Szilvia a tervező.

A fonal természetesen A Gombolydából való Himalaya mercan. Az eredeti minta szerint 441 g fonal ment bele, viszont én elég magas vagyok és szerintem a hosszán változtatnom kell, azaz visszabontani és kicsit hosszabbra kötni. Így a végleges verzió nem tudom mennyi fonalat fog megenni. A fejemet nem ér nézni.


A másik teszt egy sapka volt, ami természetesen a kisasszonyé lett. Ez már jó régen elkészült, de mivel a minta csak most került bele a magazinba így csak most mutizhatom.

Az egészben az a legszomorúbb, hogy egy mosás alkalmával bent marad a kabát újában és klassz nemez sapka lett belőle. Lilcsi unokatesója lett az új gazdája, az Ő fejére pont jó. Ez még az eredeti állapot. Nemez verzióról nem készült fotó. Ami nehéz volt ebben a sapkában, hogy zoknitűkkel készült és én azzal még soha nem kötöttem, ebből kifolyólag sajnos nem lett túl egyenletes, mert minden tűváltásnál lazábban kötődtek a szemek. Ezt még gyakorolni kell.