Egy új és nagy projekt-de lehet kettő

Mióta beköltöztünk kis családi házunkba mindig új és még újabb projektekbe fogunk a házon. Jelen esetben Lilcsi új szobába költözik. Oka, hogy kinőtte a régit és Fanni elköltözésével felszabadult az Ő szobája. A projekt már karácsony óta tart, kezdtük a lomok kiszórásával, fontos és kevésbé fontos dolgok átválogatásával, majd azok elhelyezésével. Aztán folytatódott a "szabadulj meg a bútoroktól" event. Ezt követtek a "mi legyen a repedésekkel" nagy kérdés megoldása. Mert, hogy az építkezés után a falak ide meg oda mozogtak így szép nagy repedések keletkeztek, ezeket festés előtt el kellett tüntetni, de a sima glettelés ezt már nem oldotta meg. Ezért beszereztünk üvegfátyolt és azt felragasztotta apa a falra, majd szépen telibe glettelte.

Csak ennyi repedés volt a falon.Szinte az összes ytong látszik.

Ilyen volt a fátyol felragasztása után.

Majd a glettelés után

Ezt követi majd a festés, színek a lányka által kiválasztva rózsaszín-szürke variációi. Festést követi a bútorok megtervezése, lapok levágatása és összeszerelése. De ne szaladjunk előre, jelent helyzetben úgy látom az még hetek kérdése. De hogy ne csak apa tegye oda magát, ezért én is elkezdtem a tervezgetést és a saját tudásomat beleadni a dologba. Mihez értek? Babaúsztatás?-na annak sok hasznát itt nem vesszük. Kötés, horgolás, varrás-na ez már melegszik. Szóval a szobában lesz ugye ágy, arra kell majd valami ágytakaró és itt jött az ötlet, legyen horgolt ágytakaró. El is kezdtem a dolgot és rövid fejszámolás után úgy gondoltam, hogy ha naponta egy sort meghorgolok akkor talán két hónap alatt el is készülhetek.

Színek a szürke, fehér és rózsaszín.

Ennél már előbbre tartok, de jelen esetben ez a fázisfotó készült. És kérek sok időt, energiát és kitartást a befejezéshez, mert ufóval tele van a szekrényem.

Farsang

Eddig minden évben egyszerűen letudtuk az ovis farsangot, de az idén én készítettem el Lilcsi jelmezét. Az ötletet anyukám adta egy fotóval. Megmutattam Lilcsinek és neki is tetszett. Ez az ötletadó fotó:

Így nekiálltam a bagolyjelmeznek. Vettem egy fekete garbót és erre varrtam rá maradék anyagokból a tollakat formázó darabokat. a maszkot pedig kreatív papírból és washitape-ből készítettem el. Szerintem egész jó lett és ami a lényeg kisasszony is jól érezte magát benne.

Orchideák

Nem kifejezetten sk, de valahol mégis az. Történt, hogy kaptam innen-onnan orchideákat. Évek alatt lett 4 orchideám, amiből egy úgy ahogy időnként virágzott, a másik három pedig csak vegetált. Időnként hoztak egy új levelet vagy léggyökeret, de virágot soha. Ültettem orchidea földbe, próbáltam napfényes helyre tenni ( az kevés van a lakásban) Átültettem áttetsző cserépbe, de semmi nem működött. Viszont az én főnökasszonyom hónapról hónapra szebbnél szebb orchideákat hozott be a rendelőbe, amiket Ő virágoztatott. Így adott volt a dolog, hogy megkérdezem miként is éri el ezt az orchideáknál. Meg is kaptam a kimerítő választ ás láss csodát azóta mind a négy orchidea virágzik, azaz 3 borult virágba, egy pedig majd ezek után fog.

A megoldás pedig:
1. Orchidea föld (ezt eddig is betartottam)
2. 2 hetente bele kell állítani vízbe egy éjszakára, úgy hogy ellepje a földet
3.A vízbe tenni egy két csepp orchideatápot.
4. Kicsit lecsöpögtetni a felesleges vizet és mehet vissza a helyére.

ÉÉÉs ennyi, de tényleg. Nem számít a hely, mert ugyanott vannak ahol eddig. Most sincs több fény, mint eddig volt. Az áttetsző cserép is lényegtelen, mivel eddig is pont az virágzott, ami nem abban volt.

Íme a bizonyíték:

Sütötök sapi

A sapi második próbálkozás a sütőtök sapka mintája alapján a gombolyag magazinból. Kicsit változtattam rajta. Magamnak készült, de a végén kiderült, hogy a lánykámra is éppen jó lett.

De ami nagy öröm, hogy tegnap nálunk járt Luca, Lilcsi ovis társa és úgy megtetszett neki a sapka, hogy elkérte. Én pedig örömmel adtam.

Nagyon jól áll neki, igaz?

Hogy is van ez?

Sokáig gondolkodtam, hogy írjak -e erről, de mivel néha leírom gondolataimat ezért úgy gondoltam, hogy ezt is le lehet ide írni. Karácsonnyal, ünnepekkel kapcsolatos érzések ezek.

Gyerekkoromban nagy divat volt ünnepek tájékán a képeslapok küldése rokonoknak, számunkra fontos embereknek. Akkoriban nem nagyon volt más módja a jókívánságok átadásának. De mivel emlékszem, hogy ez gyakran úgy nézett ki, hogy jaj ennek is kell küldeni meg annak is, mert megsértődnek nem volt olyan nagy törés az életemben, hogy elmaradoztak a karácsonyi köszöntőlapok. Jött helyette a mobiltelefon és az azon küldött sms. Mivel eleinte több időt igényelt egy sms megírása boldog voltam, ha kaptam, mert amíg az az sms elkészült tudtam, hogy addig is biztosan rám gondolt az illető. Később a körsms-ek küldésével ez már egyre kevesebb időt vett igénybe, tehát a rám fordított idő egy két percről egy két másodpercre csökkent, de akkor is elégedett voltam hisz amíg kipipált az illető a listán, na addig is gondolt rám és még fontos volt, hogy küldjön nekem egy üzit, vagy verset, vagy karácsonyfát. Később az okostelefonok megjelenésekor vicces éneklő télapó, hóember, malac kívánt nekem kellemes ünnepeket. Ezeknek is nagyon örültem, mert hát na mégis eszébe jutottam az illetőnek. Aztán 1-2 éve kezdett az az érzésem lenni, hogy ezek az üzenetek már csak nekem fontosak, mert arra amit én küldtem szép számban jöttek ugyan válaszok, de én nem kaptam. Azt gondoltam biztos megelőzők mindenkit, mert ugye ő is akart írni csak én gyorsabb voltam. Az idén nagy karácsonyi sürgés-forgás közepette elfelejtettem sms-eket küldeni és nem jött egyetlen üzenet sem. Újév alkalmából is csak egy, és akkor most kell magamba néznem. Ezek szerint a barátaim csak nekem fontosak én nem vagyok nekik az? Vagy tényleg ennyire elkorcsosultak az emberi kapcsolatok, hogy már egy üzenetre sem futja? Vagy az fb átveszi mindenhol, az irányítást? De az ott küldött üzenetek nem személyesek, lehet aki felrakta rám pont nem is gondolt. Én like-olgattam, de valahogy nem éreztem, hogy ez nekem szól. Most nagyon nagyon szomorú vagyok, nem az üzenetek hiánya miatt, hanem a barátaim hiánya miatt, mert ezek szerint nincs olyan ember a családomon kívül, akinek hiányoztam, aki gondolt rám karácsonykor vagy szilveszterkor.

Még tavaly készült

Még tavaly készült ez a két szépség karácsonyi ajándékba. A madarassal minden hibát elkövettem amit csak lehet, a legnagyobb az sajnos a képen is látható. Rosszul szabtam ki, azaz elcsúszott az anyag, ezt megpróbáltam varráskor orvosolni. Majd következett a zippzár, amit természetesen fordítva varrtam be, de ez már csak a végén derült ki. Így bontás és egy másik technikával bevarrás következett. Ezt is megoldottam, erre amikor elkészült akkor szembesültem vele, hogy a madarak fejjel lefelé vannak.
De ennek ellenére aki kapta remélem örült neki.

B.U.É.K

2015-ös év a változások éve volt munkában, családban egyaránt. Ennek a változásnak még közel sincs vége, úgyhogy 2016 eleje is biztosan erről fog még szólni. Nehéz döntéseket kell meghoznunk, új életmódot kell kialakítani. Kezdődik az iskola a legkisebbnek is, ez is komoly kihívást jelent a számunkra. De volt sok alkotás és kreativitás, kaptam sok szeretetet, de értek kellemetlen meglepetések is. A lényeg, hogy legalább ilyen évet kívánok magunknak. Nektek pedig azt kívánom, hogy legyen olyan évetek amilyet szeretnétek, sok alkotással, sikerélménnyel, szeretettel és elégedettséggel. Mindez bennünk lakozik csak akarnunk kell.