Depeche Mode

Már 30 éve tart a szerelem. Elején intenzíven, ahogy kell, aztán az idő múlásával megfakulva, de még mindig kitartva mellettük. Időnkét újra fellángol a kezdeti mindent söprő érzelem. Így vagyok ezzel mostanában megint. Ismét itt voltak és én is ott voltam. Kicsit (nagyon?) megöregedtünk, ők is, én is. De ahogy megszólaltak az első taktusok a hátam, karom ismét libabőrös lett, elöntött a szenvedély. Rég éreztem már ezt. Énekeltem, táncoltam, ugráltam, mint kamasz koromban. Ismét nagyon nagy élmény volt és örülök, hogy most sem hagytam ki. Zseniális koncertet adtak ismét, a lendulat, a vagányság még mindig bennük van.

A koncert előtt szervezkedés volt, hogy a never lett mi down again szám alatt fehér kesztyűs integetés legyen, sajnos erről én nem tudtam, de szuper érzés volt azaz összefogás. 

Egy csodálatos gesztus volt az együttes részéről, hogy elénekelték David Bowie emlékére a Heroes című számát. Sírtam, mert Bowiet is nagyon szerettem és magával ragadott ez a szám(is).

Ma még a koncert hatása alatt voltam, ezért nézegettem youtube-on mások által feltöltött videókat. Megtaláltam köztük a 1993-as koncert felvételét, ez volt az első koncertjük, ahol ott voltam. A dátum 1993.07.27 , egy évvel később ezen a napon született meg Bence. Milyen érdekes, hogy bizonyos dátumok milyen fontos szerepet játszanak egy ember életében. Július 27 több szempontból is fontos dátum, Bence születése, Lilien névnapja és ezen felül még sok esemény kötődik ehhez a dátumhoz.

Projekt life

Korábban már jeleztem abbéli aggályaimat, hogy kezdjek-e bele a projekt life-ba vagy ne.

Hát jelentem belekezdtem és menet közben bele is szerelmesedtem.

A projekt life az emlékmegőrzés egy olyan módja, hogy tasakos albumban napi, heti vagy havi időintervallumokban örökítjük meg a hétköznapokat, ünnepeket, élményeket.

Ez viszonylag kevés időt vesz igénybe még is kiélheti az ember a kreativitás és emlékmegőrzési iránti szenvedélyét.

Heti időbeosztást választottam, de vannak olyan hetek hogy több oldal készül és van olyan is, hogy csak egy.

Végül is a tasakokat is magam gyártom fuse és műanyag dokumentum tartók segítségével.

Időnként kartonlapból készítek heti elválasztó lapokat is.

 

Balerina

Fanniról a nyáron készült egy csodás fotósorozat, amit egy profi fotós készített róla. Varázslatos táncos-pózolós képek születtek. Amikor elküldte már akkor tudtam, hogy ebből scrapbook oldal fog készülni. Meg is érkezett hozzá a Scrapfellow-kitklubon keresztül a tökéletes papír és kiegészítő csomag.

A hétvégén tehát nekiálltam és festettem, kentem, ragasztottam, maszatoltam. A képek közül nem tudtam választani, ezért egy montázst tettem fel az oldalra.
A mixed média elég újdonság és idegen még a számomra. Kellene hozzá a gyermeki szabadság, korlátok nélküli szín és anyaghasználat. Mivel én elég kontrollmániás vagyok, ezért az számomra komoly kihívás, hogy csak ösztönből csináljak valamit.

De végül elkészült az oldal, kértem sok tanácsot és volt amit megfogadtam, volt amit nem.

A színekkel és az alapanyagok használatával próbáltam a balerinák világát felidézni.
Sok rózsaszín, tüll, rózsa és miegymás került az oldalra.

Óév-Újév

Így én elején szokás egy évértékelőt írni és fogadalmakat tenni. Egyiket sem szeretem, mert nem jön teljesen szívből, olyan erőltetett mindkettő számomra.

Azt tudom, hogy ahogy öregszem egyre gyorsabban múlik az idő és ezt nem jó érezni.  Megint kell célokat keresni amiért érdemes minden reggel felkelni és küzdeni a hétköznapok taposómalmában.

Karácsony előtt az ember készül az ünnepekre, izgatottan tervezget és készíti az ajándékokat, álmodozik a pihenésről és az együtt töltött időről. Ezt 2016-ban egy December Daily album elkészítésével örökítettem meg. Menet közben viszont kiderült, hogy nem csak emlékmegőrzésre jó ez az album, hanem az élmények aktív megélésében, sőt az élmények keresésében is nagyon sokat segített. Szinte kerestem a pillanatokat, amiket megörökíthetek az albumban, így kis apró csodáknak is nagyon tudtam örülni, úgy mint az első hó, vagy egy vásárlás vagy a kivilágított házunk.Csodálatos élmény volt elkészíteni az albumot. most, hogy vége az ünnepeknek és az album is elkészült olyan üresnek érzem magam. Két napja töröm a fejem, hogy mivel tudnék hasonló, de kevésbé időigényes élménymegörökítést csinálni, kacérkodom a pl-el, de félek, hogy sokszor nem lenne mit megörökítenem. Na majd meglátjuk.

Addig is itt vannak a képek a DD albumomról, de addig pár szó az elkészítéséről. Mérete 15x15 cm-es. Úgy gondoltam, hogy varrni fogom az albumot. de mivel elég sok oldalt terveztem és annyi lapot a gépem nem vitt, ezért négy füzetecskét varrtam össze. A négy füzetecskét pedig a varrásnál összeöltöttem kézzel. így még a végén is tudtam bővíteni és nem volt gond, ha egy naphoz több oldalt használtam fel. A borítót a végén készítettem el, úgy hogy egy 2cm-es gerincet kartonnal megerősítettem és beleragasztottam a füzetet a gerincénél és a két oldallapnál is. Az alapkarton Pinkfresh studio Oh joy készlete, a kiegészítők meg mindenhonnan összevásárolt matricák, chipik és a scrapfellow kartonjai, feliratai.

Nagymamám 90-ik szülinapjával kezdtem az albumot

Névnapi és szülinapi köszöntés és advent első vasárnapja

Egy munkanap és egy nagygenerál

Nehéz nap és az adventi kalendárium első ablakának kinyitása

Névnapi ajándékok és egy úszóverseny

Lányom 21-ik születésnapja

Mikulás a babaúszáson és egy szülinapi buli

Megjött a Mikulás és egy készülő ajándék

Egy nehéz nap utáni csoda és az első hó

Egy nagyon jó péntek délután

Vásárlás és év végi munkahelyi vacsora

Mézeskalács sütés és advent 3. vasárnapja

Egy kis forralt bor és színezés 

Egy jó reggeli és megjött a scrapfellow csomagom

egy igen mozgalmas péntek délután

Képek a kihajtogatható lapon

Fa vásárlás és korizás a saját pályán

Év végi buli az úszáson

csak egy kísérlet, ami egész jól sikerült fuse-zal

Advent 4. vasárnapja

egy régen várt csomag és ajándék nézésben 

Megjött a nagy fiam Berlinből

Sütés és szenteste reggelén esett a hó

Szenteste

képek kihajtogathatóak

Egyik mama

Másik mama

Kirándulás Bécsbe